Mióta hivatásos állásinterjúra-járó vagyok írni sincs kedvem. Néhány kudarc után ismét leszarom a dolgot. Inkább törődöm azzal, hogy két bő hét múlva megyünk Székelyföldre és alaposan megtapossuk a havat, felmegyünk a szárhegyi dombokra, karácsonyfát díszítünk és megöljük a disznót. 

Mondjuk elég erősen benne vagyok a karácsonyi hangulatban, pedig lehet, hogy még korai. Kaptam klassz magazint, ami tele van egy rakás frappáns ötlettel lakásdekorációhoz, süteményekhez, meg minden. A Lidl is nagyon pofátlan, már hetek óta karácsonyra hangolódva árul vagány kis dobozokat, csomagolóeszközöket. Ja, síkabátot! Vettünk is mindkettőnknek, tán még nem örültem így kabátnak soha:D Szóval a Lidl fele csak tömött zsebbel érdemes. Legalábbis nekem.

Tervezek egy csomó szegfűszeges narancsot, mandarinkupacot, pici karácsonyfát, vanília és fahéj illatot, sok szaloncukrot, finom teát, megmindent. Már ittunk forralt bort az Erzsébeti Vásárban, eperbort az Europarknál, és vár még ránk egy adag a Vörösmarty téren. Szeretem a karácsonyt, mióta Balázs a "férjem".

Kaptam übercuki karácsonyi kaktuszt. Itt pihen az asztalon, már nyílik is. A baglyom vigyáz rá. Nemsokára jelentkezem a fotókkal a megvalósult vágyakról:)

Tudom, adventkor kicsit kéne javulni, de én talán sose fogok. És a hamburgerről is le kéne mondani, meg a hotdogról is, hogy ne legyenek nagy hurkáim kétoldalt, de...