Eltört, fájt, gyógyszereztem. Az a fogfájás volt,amellyel vígan el lehet biciklizni Pozsonyig Rajkától és vissza, s meg se lövöm, hadd fájjon. Amit tegnap éltem át, nos, az nem ilyen volt. Belekapaszkodtam a paplanba és bőgtem, elfolyt taknyom-nyálam és két Dolgit meg egy Voltaren Dolo meg se parittyázta. Mese nem volt, éjszakai fogászatot kerestünk, beutaztunk a belvárosba, s megkértem a fogorvos kislányt, szedje ki.
Hát előbb röntgent készítünk, mert lehet, meg lehetne menteni gyökérkezeléssel. Ezt a fogat? Ami a tömés mentén kettétört? És foghúsig lyukadt? Tényleg? Na jó, röntgen. Idióta fogorvos asszisztens bevisz a röntgenszobába, rám adja a vasmellényt, majd azt mondja, harapjak rá arra a vasra, ami farok formájú és gumit húzott rá. Na jó, ezt nem mondta, de farokformája volt tényleg és egy kék gumit húzott rá. Én kérlek, rábuktam, mire ez szemberöhögött. Pislogtam, mint a szemafor, hogy ennek ugyan mi baja, majd szólt, hogy nem kell mélytorkozni, csak a hegyét harapjam be. Na mondom fasza, le se égtem, de attól még nem gondolom, hogy egyből tudnom kellene, hogyan működik ez a masina, sose voltam fogröntgenen. S különben is!
Nézegetjük a JPG kiterjesztésű szájüregemet, s csodáljuk a lyukas fogat, amit sajnos nem húzhat ki, mert össze fog törni, azt csak szájsebész húzza ki, s az most nincs ügyeletben, ezért máskor kell próbálkoznom. Na ja, addig meg menjek haza paplant szorongatni. Kaptam Cataflamot. Szedem. Fáj a fejem tőle, szédülök és olyan vagyok, mintha berúgtam volna és rágyújtottam volna egy ződ cigire. Bár utóbbit sose próbáltam. Szóval szar.
Újratöltve:
Másnap reggelre feldagadt a fejem, gombóc nőtt a jobb felemre. Megérkezett Jakab Bea, s egy böffentős sör helyett az én poharamba gyomorgyilkos cocacola került. Szopcsi.
De legalább volt egy sírvaröhögős hétvégénk, ami máris hiányzik!